2017. július 27., csütörtök

Jónás Vera: "Nagyon nehéz feladat megmondónak lenni!"

Fotó: sinco
Jónás Vera Artisjus Junior Dalszerző-díjas, valamint Fonogram-díjas énekesnő és zenekara dalainak stílusmeghatározása személyes könnyűzene: a hol táncolni való, hol megnyugtató dallamokon, valamint szövegeken keresztül koncertjei alatt szinte belelátunk a Jónás Vera Experiment frontemberének lelkébe. Vera karizmatikus egyénisége dalaiból, valamint színpadi jelenlétéből is sugárzik, ennek köszönhetően nemcsak Magyarországra, hanem a környező országokba is szívesen hívják koncertezni, és idén januárban a legnagyobb európai showcase fesztiválon, a groningeni Eurosonicon is bemutatkozott. Idén pedig a Jónás Vera Experiment formációja nemhogy bejutott a Nagy-Szín-Pad tehetségmutató versenyébe, de egészen a döntőig jutott a Top 3-ba!

Verával a Campus Fesztiválon beszélgettem, ahol szokásosan egy szuper, dögös koncertet adtak:

KWzó: Legutóbbi megmérettetésetek a Nagy-Szín-Pad tehetségmutató versenye volt. Azt kaptátok, amire számítottatok ettől a versenytől? Mit tudtatok belőle kamatoztatni?

Nagy-Szín-Pad döntő
Fotó: Vera Jonas Music Facebook
Vera: Én azt gondolom, hogy nem teljesen lehet ezt megítélni belülről, hogy éppen hol tartunk vagy mit kaptunk. Nyilván majd később fog kiderülni mikor visszanézünk, hogy mennyivel több ember jön el a koncertekre és mennyivel több a felkérés. Az biztos, hogy most a nyarunk full tele van, csordultig. Úgyhogy nagyon jót tett nekünk a Nagy-Szín-Pad és nagyon hálásak vagyunk érte. Egyre többen jönnek és érdeklődnek. Nagyon- nagyon szuper élmények vannak mögöttünk, úgyhogy várjuk, hogy mi a következő lépés.

KWzó: Nem elég, hogy a Top 3-ba bejutottatok a Nagy-Szín-Pad versenyén, júniusban ráadásul egy különleges helyen a MÜPA-ban adtatok teltházas koncertet!

Vera: A MÜPA-ban egy nagyon különleges koncertet adtunk. Főleg látvánnyal dolgoztunk, össze-vissza mozogtak a színpadelemek, LED elemek, 3D vetítés… Őrületesen nézett ki az egész. Egy teljes elvarázsolt kastélyt csináltunk. Volt a számokban némi változtatás, mert volt elektronikus alapokon nyugvó szám, voltak vokalisták, úgyhogy eléggé kifordítottuk a dolgokat és egy monumentális,  produkciót sikerült kerekíteni belőle.

MÜPA
Fotó: Vera Jonas Music Facebook
KWzó: Csak, hogy fokozzuk benne voltál a MÜPA Garázsband Fesztivál versenyének zsűrijében is. Mesélnél nekünk erről egy kicsit!

Vera: Nagyon nagy megtiszteltetés volt, hogy egy ilyenre felkértek. Én még soha  nem zsűriztem sehol. Alapvetően egy kicsit furán állok ehhez hozzá, hogy nekem milyen alapon van jogom ahhoz, hogy megmondjam mások hol tartanak. Én nem tudok évtizedekre visszamenőleg következtetéseket levonni vagy történeteket arról, hogy mi működik és mi nem. Akik ezen a versenyen vannak pár évvel vannak hátrébb időben mint én. Ez nem jelent óriási nagy szakadékot közöttünk, úgyhogy nem akartam nagyon beledumálni, megmondani. Szerintem szuper zenekarok kerültek be a döntőbe. Elképesztően sok banda jelentkezett. 50 zenekart végighallgatni egy egész éjszakás feladat volt, úgyhogy nem sokat aludtam aznap éjjel. Érdekes volt, de nagyon nehéz feladat megmondónak lenni. Nagy felelősséggel jár, mert el is tudsz indítani valakit, de akár össze is tudsz más embert törni. Én még nagyon építem magam ahhoz, hogy másoknak megmondjam a tutit.


KWzó: De elvállalnád legközelebb is?

Vera: Valószínűleg úgy vállalnám el mint most, hogy megnéztem kik a zsűriznek még. Olyan emberek voltak, akikre felnézek, például Jamie Winchester. Olyan emberek, akik mellett merek csak egy vélemény lenni. Ez nem egy kishitűség a részemről, hanem egyszerűen úgy gondolom a tapasztalat nem nézőszámban mérhető, hanem időben, zenei és emberi érésben.


KWzó: Mennyire volt egyetértés a zsűrizésben? Nem voltak szélsőséges pontozási különbségek?

Vera: Nem ültünk össze megbeszélni, hanem otthon adott mindenki pontokat a zenekaroknak. Érdekes mikor utána láttuk az összesítést, csak az tudott bejutni, akinek mindenki magas pontokat adott. Olyan nem volt a listában, hogy akinek kevés pontot adtam mégis bejutott volna.

KWzó: Nemrég megjelent egy remix lemezetek. Mesélnél erről kicsit!

VerVera: A zenekar élete mellett zajlik a remixek készítése. Tehát nem ez az elsődleges tevékenységünk. Azt találtuk ki, hogy egy év alatt hozunk ki összesen 12 számot úgy, hogy negyedévente kidobunk hármat. Volt egy télen, volt most egy június végén és még jön két széria ősszel és decemberben. Igazából az volt benne az érdekes, hogy nem mi választattuk ki remixelésre szánt dalokat, inkább partnereket kerestünk, olyan zenészeket, akik szívesen foglalkoznának ezzel, így leültünk megbeszélni velük mely dalok érdeklik őket. Nagyon izgalmas dolgok születtek. Volt, aki csak egy alapot rakott a dal alá, például a Gigglyhead John című számunknak, ami az első lemezen jelent meg még 2013-ban. Született viszont olyan Tiger, Now! remix, ami egy disco alappal frissült fel és rá se lehet ismerni. Nagyon sokféle lett és ez engem nagyon inspirál, meg izgat. Ez egy méltó elengedése a daloknak.


KWzó: Elégedett voltál a végeredménnyel?

Vera: Abszolút! Nem akartam nagyon beleszólni, mert úgy érzem, hogy ez egy olyan művészeti kollaboráció, ahol én már megtettem a saját hozzájárulásomat azzal, hogy elkészítettem a dalokat és úgy döntöttem, hogy átadom ezt másoknak. Ez egy kicsit az én kontrollomnak is az elengedése. Nem akarom mindenre rátenni a kezem, hiszen a kollaborálásnak az a lényege, hogy az ember nyitottan áll hozzá a dolgokhoz. Úgyhogy ez egy jó kísérlet volt.

KWzó: Hol találkozhat veletek legközelebb a közönség?

Vera: Augusztus 9-én leszünk a Szigeten és rá egy napra augusztus 10-én a Mörkkel közösen játszunk a Kobuci Kertben, úgyhogy én azt várom leginkább. A budapesti koncertek mindig jutalomjátékok, mert ott már van egy bejáratott közönségünk, ezek a leglazább bulik.

Készítette: Létai Alexandra

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése