Egy nap felkeltem és az jutott az eszembe, hogy jelnyelvet szeretnék tanulni. Úgyhogy október óta ezzel tevékenykedem, és annyira különleges világ tárult elém a siketekkel kapcsolatban ez alatt a két hónap alatt, hogy úgy döntöttem, hogy mindenképpen kéne csinálni a jelnyelv tanárommal egy interjút, hogy Ti, „kívülállók” is tudjátok, hogy milyen nehéz a világ egy olyan embernek, akit az emberiség nagy része nem ért meg. Még én is megdöbbentő dolgokkal találkoztam az interjú során. Az társadalom oly kegyetlenül tud bánni az ilyen emberekkel, hogy az már majdhogynem sokkoló. Pedig szegényeknek így is nehéz, hogy nem értenek minket, és mi sem értjük őket, hát, hogy ha még mi, átlagemberek is nehezítjük az életüket…
Az én tanárom szerencsére nem teljesen siket, csak erősen nagyot hall, de még így is vannak nehézségei az életben.
25 +1 kérdéssel a kezemben leültem, és megírtam, hogy milyen nehéz dolog is siket, de legalábbis nagyot hallónak lenni. (A saját hozzáfűzéseimet szögletes zárójelbe tettem.)
1.) A jelnyelv az egész világon egyforma, vagy minden országban más és más?
A jelnyelv minden országban más és más, a jelnyelv egy nemzetközi dolog. De van egy, amelyet a legtöbb országban ismernek, ez az a jelnyelv, amikor az emberek angolul beszélnek/tátognak a jelelés közben.
2.) Te más ország jelnyelvét is ismered, vagy találkoztál már olyan emberrel, aki ismeri?
Szerencsére a legtöbb országban hasonlítanak, de közel sem ugyanolyanok. Hogyha például külföldről jönnek idegenek [nem, nem az űrlények J], akkor megpróbálnak úgy jelelni, hogy megértsék. Ezt úgy értem, hogy a jelelésünket még inkább kiegészítjük mimikával, testbeszéddel. Na és persze sokkal lassabban jelelünk.
3.) Mik a magyar jelnyelv nehézségei? Miben könnyű? Nehéz megtanulni?
Szerintem az a bonyolult benne, hogy nem egységes. Mint ahogy a beszédben is vannak a nyelvjárások, így a jelelésben is. Ezért van Magyarországon hét siket iskola, hét különböző nyelvjárással: Budapesten, Vácon, Egerben, Debrecenben, Szegeden, Kaposváron, és Sopronban.
4.) Hallottam olyat, hogy valaki azért nem tanult jelnyelvet, mert akkor „siket gyereke fog születni”. Te milyen tévhitekkel találkoztál a jelnyelvvel kapcsolatban?
Én ilyennel még nem találkoztam. Sőt, egyáltalán nem nagyon találkoztam ilyen tévhitekkel. Bár olyannal már találkoztam, hogy valakinek születik siket gyereke, és utána már nem mer gyereket szülni, mert fél, hogy a második gyereke is siket lesz.
5.) Tapasztalatod szerint a „jól hallóknak” mik a motivációi ahhoz, hogy jelnyelvet tanuljanak?
Sokan meg akarják érteni a siketeket, de van, akit a kultúra érdekel. Rengetegen a jól fizető álláslehetőségek miatt.
6.) Te hogyan tanultad meg a jelnyelvet? A szüleid is siketek? Hogyan kommunikáltál velük?
Siket iskolában tanultam. A szüleim például nem tudnak jelelni, inkább szájról olvasnak. Így hát én is.
7.) Kiskorodban például egy játszótéren milyen voltál gyereknek? Jöttél-mentél, mint egy átlagos kisgyerek, vagy inkább magányosan, egyedül játszottál.
Mivel egészen kiskorom óta siket gyerekek között voltam, így hát nem voltak nehézségeim. Mind ugyanolyanok voltunk.
8.) Jártál óvodába? Ha igen milyenbe? Van direkt speciális siket-néma óvoda?
A siket iskolán volt óvoda, ahova három éves kortól lehetett menni. Én Egerben jártam iskolában, hiszen Ózdon laktam.
9.) Jó érzés, hogy tudsz egy „nyelvet” amelyet nagyon kevesen értenek meg?
Nem kifejezetten jó érzés, hogy alig értenek meg. Sokkal jobb lenne, ha több ember ismerné a jelnyelvet, sokkal egyszerűbb lenne.
10.) Mi az, amit a legjobban hiányolnak a siketek vagy nagyothallók az életükben?
Amit a legjobban hiányolok, az egyértelműen a telefonálás. Mindig e-maileket küldözgetünk egymásnak, vagy MSN-en beszélgetünk [Az MSN csodája! Mindenre jó!J] Ha telefonálni szeretnénk, akkor egy tolmácsnak kell helyettem elintézni. Ha tolmácsot szeretnék, akkor föl kell, hogy hívjam, de mivel így gyakran nehéz megérteni egymást, ezért be kell, hogy menjek egy tolmácsszolgálathoz. Amerikában másképp van! Voltam Amerikában, és ott a vezetékes telefonokon billentyűk vannak, így tudok egy e-mailt küldeni nekik, a központba, így ők el tudják intézni, ami kell.
11.) Leginkább milyen okból lesz valaki siket, vagy nagyothalló? (születés, baleset, betegség, ilyenekre gondolok)
Tulajdonképpen 50%-a veleszületett rendellenesség, vagy örökölt betegség, 50%-a pedig baleset, betegség vagy gyógyszer mellékhatása miatt. Bizony, sokan gyógyszertől lesznek nagyot hallók! De a legtöbben leginkábban gyárokban lesznek nagyothallók, a sok hangos géptől, bár mostanság egyre több fiatal lesz nagyothalló ettől az izétől (mutatott a fülére).
- MP3 – [segítettem ki, és egy kissé elpirultam. Kevesebb zenét kéne, hogy hallgassak!]
12.) Milyen nehézségek vannak a társadalomba való beilleszkedésben? (orvosnál, közlekedésnél, bolt, stb.)
A bankban, a hivatalokban, az orvosnál, a postán, a bíróságon, a rendőrségen, ilyenkor tolmácsot szoktunk hívni. A boltokban inkább szájról olvasunk. A TV-t csak felirattal tudjuk nézni, a telefonálás pedig igen nehezen megy! A tömegközlekedésnél jó, ha van tábla, mert például a hangosbemondót nem értjük.
13.) Véleményed szerint a jól halló, egészséges emberek inkább elfordulnak a siketektől, vagy inkább barátságosabbak, segítőkészebbek?
A társadalom nem tudja, hogyan kell kezelni a siketeket, de aki már találkozott sikettel vagy nagyothallóval, az tudja, hogy hogyan kell kezelni. Sokan azt hiszik, hogy a siketek szellemi fogyatékosok, de ez NEM így van [mondja el legalább háromszor]! Nagyon sok emberen nem is látszik, hogy siket, vagy szellemi fogyatékos lenne. Egyszer találkozott velem egy ember, és amikor megtudta, hogy nagyot halló vagyok, akkor teljesen elcsodálkozott, hogy; Tényleg? Nem is látszik rajtad!
14.) Mi volt a legkellemesebb és mi volt a legbántóbb élményed a hallók világában?
[Erre a kérdésre egy nagyon-nagyon szomorú választ kaptam. Alig hittem el!]
Kellemes? Nem volt. Nem, nem tudok most kellemes élményt mondani. Viszont bántót igen. Az a baj, hogy nagyon nehéz állást találni. Minden szépen, és jól megy, amíg ki nem derül, hogy siket az ember, akkor már hirtelen nem annyira ajánlják a munkát.
15.) Pedig a tanultság ugyanolyan, nem?
A tanulás is ugyanolyan, mint a hallóknak. Az egyetlen különbség, hogy a siket iskola inkább készségfejlesztéssel foglalkozik, de a nyolc osztály után mi is mentünk a hallók iskolájába. Bár egy picit le voltunk maradva. Én például akkora ‘a’ betűt írtam, mint egy fél kisujj. [Megmutatta, hogy hogyan írta akkor, és hogyan most.]
16.) Szerintem nagyon sok embert érdekel, hogy egy jelnyelv-vizsga egy igazi nyelvvizsgának számít-e?
Igen. Csak annyi, hogy nincsenek külön annyi szintjei, mint például az angolba, hogy A, B, vagy C.
17.) Csúfolódnak az emberek a siketeket látván?
A gyerekek sokszor kigúnyolják a siket gyerekeket. A keresztlányom most ment első osztályba, a a hallókészülékét eltakarta a hajával, hogy nehogy meglássák, hogy nagyot hall.
18.) Mióta van tolmácsszolgálat?
Régen nem volt tolmácsszolgálat, 2003-tól van. Ez így sokkal egyszerűbb és könnyebb, azelőtt rokon segítségével mentünk például orvoshoz.
19.) Mi kell ahhoz, hogy valaki jó tolmács legyen?
Fontos hogy együttértő, türelmes legyen.
20.) ÉS mi van a vezetéssel?
Siketek is vezethetnek, ha mondjuk mentő jön, akkor azt úgyis észreveszem a visszapillantó tükörből. Egyébként is a hallók meg zenét hallgatnak, vagy telefonálnak vezetés közben. De csak hallókészülékkel szabad vezetnünk. Ha rendőrség megállít akkor azonnal kell hogy hívjak egy tolmácsot.
21.) Vannak kötelező orvosi vizsgálatok?
Persze. Ötévente el kell mennünk orvoshoz, hogy megvizsgáljon, nem-e romlott, vagy javult a hallásunk.
22.) Hol tudtok dolgozni?
Általában a siketek rehabilitációs munkahelyen dolgoznak, de csak maximum 6 órát/nap!
23.) Hogy tanul a siket szülők halló gyermeke?
Hát, logopédusnál tanulnak, de tanulnak a bölcsödében, óvodában, mesékből, TV-ből, vagy más családtagtól, de megtanulnak jelelni. A szülővel jelel, társaságban beszél. Ha mondjuk mindkét szülő siket, de van két gyereke, akkor a gyerekek, is jelenek, mert ezt szokták meg, és ezt értik a szülők is.
24.) Volt már hallóval félreértésed, amiből később probléma lett?
Persze! Leginkább a banknál, például szerződéskötésnél.
25.) Hogyan szólítjátok meg egymást?
Nos, semmiképpen sem szabad kiabálni, inkább a váll ütögetésével, vagy a láb dobbantásával figyelmeztetjük egymást, de leehet akár a villany föl-le kapcsolgatásával.
+1.) [Sokat törtem a fejem ezen a kérdésen, végül ásítottam egyet, és azonnal eszembe jutott, hogy mi legyen a bónuszkérdés] Hogyha nem hallanak a siketek, akkor hogyan keltek föl? Hiszen az ébresztőórát nem halljátok!
Az ébresztőóra villog. Kapucsengőből is van direkt ilyen, ha csöngetnek, akkor nem zenél, hanem villog. A mobilon is van egy ilyen kütyü, ami megérzi, hogyha hívnak, és az is villog. [A kütyü olyan, mint egy mobildísz, ugyanott át kell fűzni a mobilon, és kész is, bármelyik mobilra lehet ilyet tenni!]
Íme, egy link, ami felhívja a figyelmünket, hogy a siketek is lehetnek ugyanolyanak, mint mi, hallók:
Valamint ha szeretnél megtanulni eljelelni pár szót, akkor látogass el ide:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése