A Déri
Múzeum emlékkiállítása december 20-tól 2018. február 28-ig látogatható a
Kölcsey Központ Bényi Árpád-termében.
Az
Arany János emlékév végére szinte minden oldalról alaposan körbejárta az irodalomtudomány
a költő életművét. Sőt még magyar zenészeink is feldolgozták Arany János műveit. (Erről korábban itt) A Déri Múzeum mostani tárlata mégis igyekszik valami újat
hozni, s a költőt olyan oldaláról bemutatni, amelyet másként kevéssé
fedezhetünk fel.
Arany
János sorait már az óvodások, kisiskolások is fújják, hiszen már kicsi gyerekkorban
találkoznak verseivel. A költőt hát korán megismerjük, de megismerjük-e később
az embert? A Déri Múzeum Arany János emlékévhez kapcsolódó kiállítása ezt a
célt igyekszik elérni, felelve olyan a kérdésekre : az alkotó milyen volt mint
családapa, barát, tanító, hivatalnok vagy akadémikus.
Arany
János döntései, s így egész élete azt mutatja meg:
hová
vezet, ha valaki szorgalmasan és lelkiismeretesen dolgozik,
hová
vezet, ha valaki a keresztutakhoz érve mindig a nehezebbet választja,
hová
vezet, ha valaki vállalja másokért, népe, nemzete iránti felelősségből azt az
utat, amit Arany.
A
kiállítás így - miközben tükröt tart a látogatónak, - egyben megrajzolja Arany személyiségét.
A
tárlat címe már önmagában is sokatmondó : „De lelkem Isten megnyitá” - a
köztünk élő Arany János
A
cím első fele Arany-idézet, a második
pedig arra az emberre utal, aki korunkban piedesztálra emelt, a hétköznapi
embertől eltávolított „jelenség”, ám aki most újra köztünk van, mert a tárlat
visszahelyezi őt az emberléptékű valóságba. Mindennapi élete, élethelyzetei,
problémái, döntései, betegsége, gyásza akár a miénk, itt, a 21. században.
A
cím azonban arra is utal, milyen rendkívül sokat jelentett Arany számára hite.
Annak idején maga is – a tárlatban látható - Hübner János: Száz és négy
válogatott Bibliabéli históriák című tankönyvéből tanult. Az 1770-ben
bevezetett elemi iskolai reform írta elő, hogy ennek a könyvnek egy-egy
fejezetét a vasárnapi istentisztelet után
tanulmányozzák a diákok. Arany
tankönyveiben, iskolai és otthoni nevelésében a bibliai történetek folyamatosan
jelen voltak, ezek erkölcsi viszonyrendszerében gondolkodott a költő. Egész
felnőtt életének döntései mögött gyakran állt ott az a kettősség, ami az
evilági elvárások és az Isten törvényei szerint való élet között feszül.
A
magánemberhez több oldalról is közelít a tárlat. Nem pusztán a hitét megélő
embert látjuk, de a tanítót is. Bemutatásakor iskolai dolgozatot láthatunk
Arany János javításával. Találkozhatunk emellett más relikviákkal, levelezéssel,
önéletrajzi háttérjegyzetekkel, prózai művekkel, és persze helyet kapnak a
versek is. Kimondottan e kiállítás számára írt Lackfi János költő új
verseket, melyek nemcsak láthatóak, de a költő előadásában hallhatóak is.
Kisfilmek is színesítik az élményt, ezeket a Debreceni Ady Endre Gimnáziummal
való együttműködésnek köszönhetően a
diákok forgatták.
Ami
külön érdekesség még, hogy a látogató itt nem pusztán passzív szemlélő,
tevékeny részese is lehet a tárlatnak. Hatalmas „könyvjelzőkre” írhatja/rajzolhatja
saját gondolatait, de emellett van itt olvasósarok is, ahol kényelmesen
letelepedve mélyülhetünk el a költő műveiben.
A
diákok, de minden játékos kedvű vendég kedvéért a tér, amelyben a kiállítás
áll, egy társasjáték is egyben, ahol
érdekes kérdések, feladványok segítenek felfedezni az Arany
János-emlékkiállítást, értelmezni a
tárgyakat és a tárlat üzenetét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése