A balett, a cirkuszművészet és a show elemeit ötvöző, látványos vetítéstechnikával kiegészített Diótörő előadást láthatunk idén karácsonykor három vidéki városban.
Az Audi Arénában Győrben, a Debreceni Főnix Csarnokban és a Veszprém Arénában várhatóan mintegy tízezer néző előtt fogják eltáncolni a Győri Balett művészei ifj. Harangozó Gyula DIÓTÖRŐ az Arénákban című táncjátékát. Az eddigi legnagyobb hazai Diótörő előadás a helyszínekhez illő módon hatalmas, „szélesvásznú” díszlettel készül, és a világ élvonalába tartozó Győri Balett tagjai mellett artistákkal és revüszerű látványelemekkel kibővítve.
A Győri Balett művészei mellé a Herceg és Klára hercegnő nagy kettősének eltáncolásához a Moszkvai Bolsoj balett szólistái is színpadra lépnek.
A produkció koreográfusa és rendezője ifj. Harangozó Gyula, Kossuth-díjas magyar táncművész, a Szegedi Szabadtéri Játékok művészeti igazgatója, aki a Bécsi Operában korábban nagy sikerrel játszott Diótörő rendezése alapján a díszlettervező Dmitrij Simkinnel és a jelmeztervező Velich Ritával együtt egy új, látványos előadást állít az arénák színpadára.
 |
| Fotó: Horváth Péter Gyula |
A táncjátékról röviden a produkció koreográfusa és rendezője mesél:
“Ugyanazt az élményt szeretném átadni a közönségnek a Diótörőmmel, amelyet a darab keletkezésekor az alkotók szántak a nézőknek. A klasszikus Diótörő történetben a realitás és az álomvilág követik egymást.
A darab első felében Stahlbaumék karácsonyi ünnepségén a 19. századi gyerekek a számukra mindennapi közegben jól ismert játékokkal és babákkal találkozhattak a színpadon. Nem maradhatott el a Bohóc, Colombina és a Néger baba figurája sem, valamint a bábjáték során Diótörő herceg és az Egér király párbaja sem Klára kisasszonyért. Ennek a bábjátéknak a hatására elevenednek meg Klára álmában az egerek és a kiskatonák, itt védi meg őt Diótörő herceg a gonosz Egér királytól és repíti át a téli tájakon keresztül mesepalotájában.
Én ugyanezt a realitást szeretném visszaadni a táncjáték első felében a mai gyerekeknek, amelyet a 19. századi gyerekek is érezhettek az általuk jól ismert helyszín és játékfigurák láttán.
Ha a darab eleje egy 21. századi karácsonyi vendégség, amelyen a meghívott gyerekek a Pókembert, Barbit és a Robotot láthatják táncolni és a bábjáték helyett egy videojátékon keresztül védi meg Diótörő herceg az Egér királytól szeretett Kláráját, akkor valószínűleg ugyanazt a hatást érem el, amelyet a 19. században a darab alkotói értek el a korabeli közönségüknél, hiszen a jól ismert mindennapi életükből röppentek át a határtalan mesék világába. A videojáték hatására született álmában Klára itt ugyanúgy a téli tájakon keresztül táncol át Diótörő herceggel annak mesepalotájába, hiszen álmunkban már nem vagyunk sem helyhez, sem időhöz kötve.
Őszintén remélem, hogy a ma már klasszikusnak számító, sok ember számára meghatározó gyerekkori színházi élményt nyújtó darabot a 21. század nézőinek is szórakoztatóan és érthetően tudom tolmácsolni.”
ifj. Harangozó Gyula koreográfus-rendező
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése