FOMO rabszolgaság

Számoltad már, hányszor ellenőrzöd a státusz frissítéseket, a kiposztolt képeket,egyáltalán hányszor nézed meg a közösségi oldalakat egy nap.  10-szer? 100-szor? Vagy többször? Hidd el, nem vagy egyedül!

Az elmúlt 2 évben erősödött meg a FOMO függőség, amely a „ fear of missing out” angol kifejezés rövidítéséből ered. Magyarra valahogy úgy fordítanánk: félelem a lemaradástól. De mit is takar ez valójában?

Ma a 21. században az emberek többsége úgy érzi, hogy ha nem elérhető állandóan a közösségi oldalakon, akkor lemaradhat valamilyen érdekes dologról. Sőt ezek az oldalak lehetőséget teremtenek arra, hogy életünk minden egyes percét megosszuk a világgal. A legtöbb elmer úgy érzi, ha nem tesz ki  üzenőfalra képeket, ha nem posztolja ki, hogy hol van éppen, nem is létezik. De ezzel a magánszféra teljesen eltűnik. Sőt akár egész éjjel is képesek fennmaradni, a következő állapot frissítésre várva. Összegezve, az interneten éljük mindennapjainkat.

A cél, hogy elfogadjanak minket, felfigyeljenek ránk. De valójában, egy idealizált képet teremtünk magukról a világhálón. Átszerkesztett képek, buli fotók tömkelege, ismerősök hada. S így mások azt érzik, hogy az életük unalmas, és milyen tökéletesek és menőek a többiek. Hiszen milyen sok ismerőse van, pedig a felét igazából nem is ismeri.

Nincs idő a barátokra, csak online? Látod, ez nem normális. Így nem lesznek élő igazi kapcsolataid. Igaz, hogy az élő kapcsolatok, több odafigyelést igényelnek és kialakulhatnak konfliktusok is, de épp ettől életszerű!

Röviden összefoglalva: ha továbbra is a közösségi oldalak bűvkörében fogsz élni, akkor átsiklasz az életed felett. Nem azt mondom, hogy teljesen iktasd ki, csak mértékkel használd!

auf Deutsch:
 http://blog.pasch-net.de/klick/archives/327-Zoeliakie,-wenn-Brot-krank-macht.html